Nappali Menedékhely - irodalom & művészet

Baló Levente

Ajtón kívül

Folyton-folyvást ajtókon megyünk be, ajtókon lépünk ki, hogy aztán újabb ajtókba ütközzünk, kopogtatunk, kilincselünk...

Baló Leventének szemlátomást nincs kedve kilincselni, elhiteti magával, és persze velünk szintén igyekszik elhitetni, hogy kilincselésre semmi szükség, az élet szabad, fesztelen, kötöttségek nélküli szemlélői lehetünk,

[Az egyik, iszonyú szerencsésen az elpuskázottság és kidolgozottság határán egyensúlyozó képen a kislány nem azért fogja a kilincset, mert be akar jutni valahova, ki se azért lépett, hogy még fel se szusszanva, ki se fújva magát (vajon mi történhetett bent?) mindjárt egy másik ajtóba botoljon... Habár a fényképezőgép tolakodó lencséje mintha megtorpanásra késztetné... Az elkapott pillanat mégis inkább tapintatot sugall. Mint egy lopott csók. Amiről eldönthetetlen, hogy ki adja kinek...]

vagy legalábbis azt, hogy vannak pillanatok (és hát nincsenek?!), amikor az ajtókat magunk mögött avagy nyitva hagyhatjuk... Hogy van kötetlen életforma.

Vidék versus város?

Ez így túl szimpla lenne, már csak azért is, mert némelyik fotó nagyvárosban készült; itt BL a figyelemnek ugyanazokat a spontán technikáit működteti, amikor elkattint egy-egy képet: nem is annyira a kép egésze, mint valamely, olykor nehezen, hosszas keresgélés után felfedezhető, kívül eső részlete alkotja a látvány értelmi-érzelmi centrumát... Mintha csak a nézőre lenne bízva, hogy mit tekint, tekint-e valamit a maga lelki-szellemi beállítottsága, netán esztétikai ízlése, szakmai felkészültsége szemszögéből központinak, kiemelkedőnek...

¤

A legtöbb képen magunkon, azaz házon, ajtón kívül vagyunk. Ám magunkból kilépni, akárcsak egy ajtón, nem is olyan könnyű! Hiszen mi minden megköthet: megszokás, kényelem, beidegződés, megélhetés, szerelem stb.

Baló Levente, legalábbis e képek tanúsága szerint, ha magából (preferenciáiból, reflexeiből) képtelen is kilépni, mint egy ajtón (ki képes?!), kifejezetten utálja a kötöttségeket, ki nem állhatja a zárt tereket, s nincs kizárva, hogy akkor is a folyamatos kintlevés/kintlétel mellett döntene, ha a megélhetése forogna kockán... Avagy éppen ez a megélhetése? Szerelme?

(Dankuly Csaba: Szabadtéri bóklászások)

A válogatás a kolozsvári FOTOmART Galériában február 9-én, 18.00 órakor megnyíló kiállítás anyagából készült