Szalma Réka


vastopánka III

selymes párnán vigyenek hercegek
most már sajnos vagy hátha nem sercegek
sok kurva lábán leszek
roggyasztott üvegfoglalat
hamupipő bónusz
különben megint itt van
tessék vesd meg nyers versemet
elédvetkőzött mint én
könyörgök elvetendő gyerekért neked
hogy folyna belém a viaszod
my religion fits you
mert körülmetélt voltál
selymesebb
bár lelked is körülmetélték volna
see my religion goes like that
vastopánkától szakad a sok vádli
meg nő bennem ez a kékakác
át-
emel
túrja mind a húsz indáját
ugyanolyan mint a kufirc
csak nincs képlet hogy merre kell
hamupipő nagyon sír bennem
csak úgy pereg neki mert megnőtt a lába
s mert én is rájöttem
hogy csak a cipő teszi az embert
az üveg legtöbb esetében
és azóta is az vagyok
szilíciumtetraoxid ha jól tudom
értelmezni magam képletekkel
olyan harminchat fokon roggyasztott fajta
ennek a versnek
itt a füle behajtottam szépen
hogy emlékezzen rá mindenki
farka nincsen
de hát belőlem is redukálva ez hiányzik
ki csak egy kád meleg vizére
és annyi hasonlóra vágyik
selymes párnán alszom félálmaim
és teszem a társadalmam
kartonpuzzle-t hatmilliárd darabban
cellulóz
polibetaglükópiranóz
míg bejön az a végleges székrekedés


bábszínház

eljátszalak az ujjaimmal
zsinórra kötlek így megy ez
beléd meredne mind a tíz
ne tagadd hogy neked is tetszik
mert jó neked ez a kiscica
zsinórra kötve is élvezed
mint egy kislány a meggyes bonbont
ha torkán szaladnak full szemek
blues is mehet közben ha kéred
bonbon ecet ritmus szünet
csak neked csak neked megy a play
monokróm gombokon szexelek
látod lehet


keret


elvont kézfejed magamra vonnám
hogy hívj elő most kép leszek
hívj elő te nevezhetetlen
sikítok én a színektől árva
ez a kép most falamat zúzza
s negatívan félszegű
bár rímelne rá egy képkeret
bár feszülnél hozzám mint a víz
s kapkodna ujjad mind a tíz
e monokróm kép míg keretbe indul
színesbe át kell emelned