Szlukovényi Katalin



Indián nyár


Indiai kaját hozol, mert jártál

valaha ott kicsit, s nekem hozod,

mert jártunk valaha kicsit, megesszük,

beszélgetünk, mondod, hogy nem hiszel

a házasságban, én meg, hogy hiszek,

hanyattfekszel a szőnyegen, és nézed

a mással közös mennyezetemet,

és megállapítod, hogy a magányban

nem az a legrosszabb, hogy nem szeretnek,

hanem hogy neked nincs, akit szeress.



Csöbörből vödörbe


Egyik tökéletlen történet után a másik:

betelt poharak, kiborult bilik,

rétegesen összefolyt tartalmukban:

veszedelmes viszonyokban tapicskolunk,

s egy-egy ihletett, érzéki pillanatban

tisztára nyaljuk egymás öntudatát.



Aszúesszencia


fú a szél

fél a szú

féleszű


Fotó: Costan M. Bernadett