Nappali Menedékhely - irodalom & művészet

Bertók Beatrix

EGY HÉT

„Találjunk ki mást!”

Más

1
KÉT TÁRSam van. Hárman lennénk. Mind a kettő a társam, ehhez tartok! de mégsem vagyunk társai egymásnak, mert ők nem tartják fontosnak, hogy társai legyenek egymásnak, mert nem tartják társaknak egymást. Más kell nekik. Más, aki más. Az egyik folyton bezárkózik. Megnyálaz egy cetlit és felbassza az ajtóra: Kopogj vagy kopj le! (vagy köpj le? nem látom jól.) Bénultan állok.

2
A MÁSIKkal is játszunk. Ez egy ősibb (hősibb?) szigorúan 2 személyre szabott menet. Ő a Megnyúlt Árnyék, ezt játssza, én a Rálépek, én ezt. Szóval rálépek, mire ő megnyúlt képpel a sarkamat mardossa. Aztán, hogy, hogy nem, egyszerre csak szerepet cserélünk. Most én tűröm megnyúlt pofával, hogy most ő van fölül. De soha sehogy nem jó. Se neki. Se nekem.

3
AZ ÉJszakák a legnyugisabbak. Én basznék ugyan 1 jót ilyenkor, de ők basznak rám ilyenkor, vagy egymást basszák, ja, esetleg engem, a hátam mögött. Pedig egy jó kis közös bunyó vagy gruppenszex pl. egy alternatíva, ha nem megy másképp a közeledés. Nemde? Nem hogy folyton lehúzzuk egymást. Egymás képéről a bőrt.

4
MINDig, mielőtt lehúzom a redőnyt, a FENEGYEREKet nézem a hátsó udvarban. Így hívom magamban, egyébként a fene tudja, mi a rendes neve e gyereknek. A homokozóban ül (sic!) és – nem, nem a pucájával játszik – rejtélyes ábrákat rajzol. Innen legalábbis úgy tűnik. Vagy számol? Mér? Mér’? Néha valamiket mond is, abból tudom, hogy mozog a szája, ilyenkor gyorsan kinyitom az ablakot és a fülemet. És fülelek. Hátha ebből kiderül valami. A homokozó az enyém. Ez OK. Az apám egyszer még megbosszulja ezt. Apám!, mit akar ezzel? És folyton csak ezt ismétli. Egyebet nem. Egyebet, úgy látszik, még nem tud, nem nőtte ki annyira magát, még nem elég fejlett. Reggel, mikor felkelek és lenézek, ő még mindig ugyanott van. Ül és naphosszat működik. Némán. Némán nézem.

5
RÁÜLök a netre és beütöm őt a keresőbe. A nevét. Most megvagy! De egy fenét. Ezt a nevet, hogy FENEGYEREK?!, ne viccelj, név ez? hisz (nem te mondtad?) nem is tudod az igazi nevem. Ez nem igaz! Szinte hallom is, ahogy kinevet: annyi a fenegyerek, hogy már nem is érdekes. Annyi, hogy már nincs is egy se. Annyi, hogy akit ide feltesznek, annak annyi. Tégy le róla. Ne keresd. Nincs. Itt. Az ötödik után, ha nem előbb, lefáradsz. Ezek után még megnézzem a társkeresőt? Jó ötlet?

6
NEM hat.

7
A HÉT VÉGén majd esetleg még elgondolkozom, hogy szörfözzek-e még.

[Fotó: Jackie Triste Otthon c. sorozatából]