Madame Pompadour
a „ valahol legbelül”-
kórságban szenvedő
Madame Pompadour
csak úgy önmagában ül
(s mind innen eredő):
tollvégeket rág,
de irkálás helyett
tükrének mondja
a rengeteg közhelyet
s szamárságait:
legbelső önmaga
elcsépelt titkait.
Interruptus
csak félig állok
s ordibálok,
félig ülve,
csendesülve
a félcsendért
telefonálok.
egyre-másra
halkká válok,
reggel nyolcig
csendben várok,
a telefon is
egy buta árok:
félbemarad,
s belelátok:
az „interruptus”
egy üres átok.
1 megjegyzés:
Nem tudom igazam van-e. Nekem úgy tűnik ezek a versek sokkal gyengébbek mint, (ez a vessző talán nem ide kell) amiket eddig Orsitól máshol olvashattam.
KP
Megjegyzés küldése