Legenda a virágzó platánokról
A kisváros az oly fontos és oly forgalmas Nap útján helyezkedett el. Az úton zajló forgalom, nyugatról keletre és keletről nyugatra, képezte a helybeliek fő megélhetését. Vendégfogadók, istállók, ahol a váltólovakat abrakolták, a kovácsműhelyek és a szűcsműhelyek sokaságában zajlott az élet. A szakadt hámokat megvarrták és bezsírozták, a patkókat lecserélték, a kerekeket újravasalták, a fáradt lovak helyett pihenteket adtak, és a vendégeket, mindegyiket rangja szerint, elszállásolták, megvendégelték, igény szerint ágyasokat is biztosítottak számukra.
Adam Heinmann az egyik fogadó melletti kovácsműhelyben dolgozott, a közeli faluból került be még egészen fiatalon, azóta ott edzette keményre tenyerét a hatalmas vasüllőn, és cserzette sötétbarnára bőrét a perzselő fújtató mellett.
A kisváros csendesen éldegél, ha csendesnek nevezhető az állandóan érkező hintók és kocsik zaja, az éjszakai dorbézolások, a fel-felharsanó kacajok, majd az éjszakában feltörő női sikolyok egyvelege.
Míg a kéjnők sikolyának ritmusa szabta az éjszaka tagolatlan csendjét, Adam Heinmann csendben a város szívében elhelyezkedő parkban sétált, annak a fának a törzsét kereste, amelyikben sikerül meglátnia Frida gyönyörű testét. Mikor megtalálta, előhúzta kabátja zsebéből a kovácsműhelyben élesre fent kést, és erős kezeivel mélyen a fa testébe véste azt, amit nem tudott elmondani: Ich liebe dich. Miként a mondat liheg a maga ch hangjával, hasonlóan tört fel belőle is a felduzzadt vágy. A zöldellő fa testéből a düledező betűk nyomán feltört az illatos nedv. Adam száját rátapasztotta a fa testében nyíló üregre, hogy szomját oltsa és a fa sebét begyógyítsa.
Reggel, amikor a város kivénhedt polgárai kivonultak a sétatér fái alá, láthatták, hogy a hatalmas fa friss sebe vérrel van betapasztva – mikor a vad fát beoltják, viasszal kenik be, most valaki vérrel kente be a platánok felnyitott kérgét.
Egy augusztusi reggelen találták meg Frida holttestét nem messze a kovácsműhelytől, az istállók mögött. Ölében egy véres aranyat találtak, nyilvánvalóan valaki a lány éjszakai keresetét akarta elrabolni. Egy magabiztos szúrással végeztek vele, erős kéz lehetett, mert átdöfte a szív fölötti mellcsontot és egyenesen a szívkamrákig hatolt.
A fogadós legények észrevették, hogy társuk azon az éjszakán is kora hajnalban ért haza. Adam hamar a gyanúsítottak közé került. És mivel a rendőrség lusta volt fölöttébb sokat vizsgálódni, és mivel minden hajnalban tömegesen hagyták el a várost az utazók, a kivizsgálást rövidre fogták. Adam Heinmann ölt, hirdették a helyi lapok hatalmas betűkkel, kabátja zsebében kést találtak, éles, hosszú kést, amin még látszottak a vérnyomok.
Alibije nem volt elég erős, ráadásul egyetlen tanút sem tudott felemlíteni. A sétatér fái nem tudtak megszólalni, pedig akkorra már a 31. fa testébe véste be, Ich liebe dich.
A per lefolyt egyetlen délelőtt alatt, egy szerdai napon. A kivégzést szombatra tűzték ki, hogy a város népe összegyűlhessen, és hogy a környék lakóihoz is eljusson a hír, és minél nagyobb tömeg előtt hajthassák végre a rettenetes gyilkosság büntetését.
Amikor Adamot a vesztőhely felé vitték, már szédült, negyedik napja nem evett és nem ivott, de még csak meg sem szólalt. A kocsi zötykölődése összerázta benne az emlékeket, az érzelmeket, családjának tagjait látta, gyerekkorának faluját, amint a forró homokban játszik, aztán a fogadó tulajdonosát a feleségével, amint tágra nyílt szemekkel néznek rá, amikor a rendőrök a kezére teszik a bilincset, nem tudták elhinni egy pillanatig sem azt, amit az egész város feldúltan tárgyalt. Fridát nem látta, nem tudta felidézni sem arcát, sem testét, de valahol ott volt a tagjaiban, mert feszítette az izmait és hasogatta csontjait.
A kocsi elhaladt a park mellett, Adam bágyadtan kitekintett a fákra, és hirtelen megpillantotta, hogy a platánok közt néhány színes virágokat hajtott. Egyszerre elmúlt minden testi fájdalma, minden újra megnyugodott benne, és csend lett. Tudta, hogy a fák, amelyeket csókjaival beoltott, kivirágoztak és gyümölcsöt fognak teremni, zamatos, nedvdús gyümölcsöket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése