Nappali Menedékhely - irodalom & művészet

Pintér Gergő

Visszafordulás

(avagy két részecske idő-ide-oda-utazása)

Tágul a világegyetem,
szűkül a képzelet.
Tágul a világegyetem,
ó igen, értelek.

A jövőből jövünk majd
(véletlen művelet)[1],
árbocunk a múltba mutat,
ó igen, értelek.

Szemben az árral, az árral szemben,
űrfolyam űrhabot oszt.
– véghez vittük a tervet –
Így utazunk, így zuhanunk most.

Csak a gluonokban[2] hiszünk,
és a Higgs-bozonban,
és ha jönnek, elmerülünk
a gravitációs hullámokban[3].

Félre a tréfát! Félre a tréfát!
Félre a tréfát, illemet!
Itt jövünk, a jobbkerekünk
idejétmúlt világvonal[4] lehet.

Kicsit zötyörög, kicsit dől,
több kvantum-állapot zajlik,
anyám, seggre ne ess ettő!
csak egy kicsikét morajlik.

Hátravan még néhány fényév,
drágám, az ősrobbanásig,
az elején biztos a jövőkép:
Előre a Kipusztulásig!

Csillogó űrhabok dúlnak,
az idő az iszapba fúl, a
csillagok visszaalakulnak,
jajj, csak a gyerek élje túl!

Látom már, látom a partot,
a képzelet visszakacsint,
s látod a szivárványt ott?
benne a bíbor, a pink[5]!

És emlékszel még a csillagokra?
Hogy láttuk a végtelen teret?
Most itt esik kis darabokra,
ó igen, értelek.

A szemedben, drágám, a kozmosz,
a spektrumod[6] körbeért:
piros-zöld és most, most
örülök, hogy visszajöttél.[7]

Azt hiszem, nekünk itt jó lesz,
picit megmelegedünk,
a teába egy mikronnyi mézet
s egy csipet citromot teszünk.

Azt hiszem, nekünk itt jó lesz,
de ha kilötyögtetünk
egy cseppet, az új tér-idő lesz,
és új útra kelhetünk.
 

*

Tágul a világegyetem,
szűkül a képzelet,
ez a csepp-világ az egyetlen,
ó igen, értelek.

De ha túlbonyolódnak a dolgok,
és nem érezzük a végtelent,
összegabalyodnak az elektródok,
újra az lesz végzetem,

hogy én leszek újra a képződő párod[8],
egészen CERN-ig[9] gyorsulunk,
te ütközöl, én interferálok,
és megint visszafordulunk.

Fotó: Lantos Júlia

 

---

[1]A kvantummechanikában van egyfajta véletlen faktor, nem egészen determinisztikus az elmélet.

[2]A gluonok a kvarkok közötti erős kölcsönhatás közvetítő részecskéi.

[3]A Higgs-bozon és a gravitációs hullámok létezését egy-egy elmélet megjósolja, és világszerte nagy erőkkel folyik a keresésük, de még se Higgs-bozont, se gravitációs hullámokat nem találtak. Egyes elméletek szerint a Higgs-bozonokat már megtalálták, de a segítségükkel lehetővé vált az időutazás, és a kutatók – látván a katasztrofális véget – visszamentek az időben, és megakadályozták a Higgs bozon fölfedezését.
(Azóta új hír, hogy CERN-ben találtak Higgs-bozont… Azt hiszem, az azonosítása még folyamatban van.)

[4]Világvonal: egy test pályája a tér-időben.

[5]A pink nem szín, nincs benne a szivárványban, csak a mi agyunk találta ki.

[6]Hullám spektruma: egy „vonalkód”, ami azt mutatja, hogy a különböző frekvenciák milyen arányban találhatók meg a hullámban.

[7]Ki örül? Kinek? Nem számít: az ősrobbanás pillanata egyetlen végtelen sűrűségű pont, ott már minden egy. Én örülök neked, vagy nekünk örül az Eredet, egyre megy.

[8]Párképződéssel a „semmiből” két részecske keletkezik, egymás antirészecskéi, de ezek utána is kvantumkapcsolatban maradnak egymással, vagy ilyesmi.

[9]CERN: a világ legnagyobb (a francia-svájci határon található) részecskegyorsítóját üzemeltető szervezet. Az egyik jelenleg is futó projekt például a Higgs-bozon keresése, a módszerek brutálisak. Kábé ilyesmi: hogyan bizonyítsuk be kísérletileg, hogy az autó motorjában van gyertya? Hát fogjunk kétszer egymillió autót, ütköztessük őket hatalmas sebességgel frontálisan, és fogjuk fel a kirepülő alkatrészeket, analizáljuk őket, hátha köztük lesz a gyertya. Ha nincsen köztük, akkor a következő kétmillió autót próbáljuk meg még nagyobb sebességgel ütköztetni. Előbb-utóbb majdcsak kirepül az a gyertya, ha tényleg ott van.